+36 70 374 8685 | kapcsolat@eltetoero.hu
Asset 5

Éltető Erő blog

Schoner János

Egy férfi karrierútja

"A napjaink füzetlapok, amiket összefűzünk és ebből lesz az élet."

Interjú Schoner Jánossal, egy férfi karrierútjáról

Egy férfi karrierútja szólhat arról, hogy lehetséges rendszerben gondolkodni és cselekedni és a konkrét tevékenység mellett az emberségünkből fakadó vágyak is kiteljesedhetnek a munka során. A profizmus alapja ez, amikor nincs különbség a nyereség – ember között, hanem mindegyiket egyformán fontosnak tekintjük. Összeszedett, rendezett, átgondolt, emberi léptékkel befogható struktúrák mentén építkezve valósíthatjuk meg a nyugodt és kiszámítható életünket. Hogyan lehetséges ez?

Ezt a beszélgetést akkor kezdtük, amikor János munkát keresett. Megfogott az összetett látásmódja, az, ahogyan az érzelmeit gondolatokká, majd tapasztalatokká formálja. TUDATOSÍTJA. „Bizonytalan élethelyzetben stabilan van jelen.” Ez a gondolat fogalmazódott meg bennem, mikor hallgattam a történetét és inspirált arra, hogy felkérjem az interjúra.

A férfiak karrierútjáról lényegesen kevesebb szó esik, mint a nőkéről, legalábbis azon a szinten, ahol az érzelmekről is szó van. Szeretném, ha ez változna, hiszen az ő útjuk is küzdelmes, és időnként szó szerint embert próbáló. a Válságok és krízisek ugyanúgy megjelennek egy férfi életében, mint a siker – azonban a közönség hajlamos ez utóbbit várni és látni – MINTHA A KÜZDELEM NEM LÉTEZNE. Szeretném törni ezt a mintát és megmutatni a folyamatot, amiben a férfiak élnek, teremtenek és alkotnak. Azt hiszem, ez a történet számos tanulsággal szolgál nőknek és férfiaknak egyaránt. Előre bocsájtom, sikertörténetről van szó, amelyben a keresésnek, a kudarcnak is szerepe van.

János szemlélete, az élethez és a munkához való hozzáállása a múlt – jelen – jövő dimenzióiban teljesedik ki. A tudatossága kiterjed a múlt tapasztalatira, a jelen pillanat értékére és a jövőbe vetett hitébe. Olvasd a szíveddel is a szavait!

Múlt, az értékek tudatosodásának ideje

  • Ahhoz a generációhoz tartozol, akik a „szocializmusban” kezdték a középiskolát és a „kapitalizmusban” fejezték be. Azóta véget ért a történelem, ezek a fogalmak kiüresedtek. Igaz, még csak egy emberöltőnyi idő telt el a rendszerváltás óta. Hogyan befolyásolja ez a tény a karrieredet
  • A gyerekkorunk egyfajta kettősségben telt, mert egyrészt volt az itteni, aktuális életünk, másrészt tudtuk mi van nyugaton. Legalábbis a Balaton partján parkoló nyugati kocsikat látva és a több száz oldalas katalógusokat lapozva volt egy képünk arról, hogy létezik egy másik világ, más lehetőségekkel. A „jó” sugárzott felénk ezekből az élményekből. A rendszerváltást fiatalon megélni annyit jelentett számomra – és talán az egész generációm számára -, hogy bizonyítási lehetőséget kaptam. Megmutathatom, hogy az új rendszerben is helyt tudok állni. Nekem is van tudásom, intelligenciám, tudok dolgozni, alkotni.

A visszafogott világ és a nyitottság kettőse felkészített bennünket gyerekkorunkban arra, ami aztán a kilencvenes években bekövetkezett, megvalósult Magyarországon a munkánk által.

  • Erőteljes tettvágy sugárzik a szavaidból. Hogyan éltél ezzel a hozzáállással? Kezdjük az iskoláidnál: mit tanultál, hol végezted a tanulmányaidat?
  • Szekszárdon a Rózsa Ferenc Automatizálási Szakközépiskola és Technikumban végeztem finommechanikai automatizálási technikusként – a műszaki dolgok érdekeltek világ életemben, mindent szétszedtem, összeraktam, biciklit, motort… Mondhatom, mire végeztünk a technikusi tanulmányainkkal, a tudásunk elavulttá vált, mert megjelent a modern technológia. Ez a tény és a szüleim ösztönzése hatott rám és  felvételiztem a felsőoktatásba. Kecskeméten a GAMF-on folytattam a tanulmányaimat gépészmérnök szakon, gyártásmenedzser lettem, majd ezt kiegészítettem minőségirányítási szakmérnök végzettséggel.
  • Igen, volt egy „vákuum” időszak, nem tudtuk, mi lesz, hol és kinek lesz szüksége a tudásunkra. Nem tartott sokáig, emlékeim szerint, de azért mégis, a bizonytalanság áthatotta a mindennapokat. A Te történeted hogyan alakult ebben a szakaszban?
  • Dolgoztam, egy nagyon jó csapatban egy nagyon ígéretes munkahelyen. Komoly teljesítményt nyújtottunk: Ötleteltünk, szükség volt a kreativitásunkra, problémákat kellett megoldanunk, folyamatosan ez volt a feladatunk. A jobbítás, a hatékonyság fontosak a termelésben. Fokozatosan ismertem fel, hogy nem is a probléma megoldása az igazi élmény, hanem a folyamat, amiben létrejön a válasz. Mondhatom ezt úgy is, hogy nem a termék, hanem a folyamat, amiben létrejön, az a lényeg. A problémamegoldás termékgyártási folyamatban nagyon izgalmas, hiszen amikor hozzákezdünk, még nem tudjuk, mi lesz a megoldás. Milyen dolgokkal kerülök szembe? Engem ez motivál, ez jelenti számomra a kihívást. Újat alkotni, jobbá tenni valamit, emberibbé. Amikor a problémára úgy tekintünk, mint akadályra az a változásnak való ellenállást jelenti, és ez az, ami megakasztja a dolgokat, lassítja a haladást, a fejlődést, innovációt.

A változás a karrier motorja

  • Tíz évig dolgoztál az első munkahelyeden. Mi miatt váltottál? Talán azért is fontos ez a kérdés, mert most ismét váltásban vagy és a mintázat ismétlődhet vagy ismétlődik. Mi volt a karriered motorja?
  • Változtatni akartam, ez volt a „motor”. Két dolog játszott közre a döntésemben: 

Az egyik az volt, hogy a bizonyítási vágyam egy kifeszített mentális és érzelmi állapotba sodort, amiben a cselekvés volt csak, a hozzáállás, a kreativitás és a motiváció megkoptak. Ezek nélkül pedig nincs öröm a munkában és ez a magánéletemre is hatással volt.

A másik okot az az „ad hoc” menedzsment szolgáltatta. Hiányozott a rendszer, a struktúra és a folyamat. Ha ezek összehangoltan jelen vannak az életünkben, a munkánkban, az rengeteg segítséget jelent. A figyelmünket, az energiánkat az érdemi munkára tudjuk fordítani.

  • Sikerült megtalálnod azt a munkát, amit kerestél?
  • Igen, végül több, mint kilenc évig voltam egy francia érdekeltségű helyi cég gyárigazgatója. Pontosan megtaláltam azt a struktúrát, kiszámíthatóságot, rendszert és szervezettséget, amit kerestem. Külföldi vezetés nélkül, önállóan álltam helyt vezetőként. Sikerült a kollégáimmal egy, a saját munkánk hatékonyságát támogató rendszert létrehoznunk, amely profitot jelentett a vállalatnak és egy komfortos munkahelyi légkört a munkavállalóknak. Sajnos a gazdasági és technológiai kihívások komoly kihívások elé állították a vállalat csoportot, aminek a magyarországi telephely bezárása lett a vége, így megszűnt az állásom.
  • Csalódás volt?

Inkább szerencsés egybeesés, mert én is akartam a változást.

  • Elkezdtem az MBA képzést, és viszonylag gyorsan találtam olyan munkát, ami az időbeosztás és a leterheltség miatt ideális volt. Két évről beszélünk, tavasszal zárult életemnek ez a fejezete.

Jelen, a szakmai és vezetői kiteljesedés ideje

  • Most már ismét „állásban” vagy, illetve nagyon nagy mozgásban, hiszen fél év keresés után újra dolgozol és az új munkaköröd sok utazással jár, ha jól értem. Mi vezérelt a keresés folyamatában.
  • Közeget kerestem, nem csak munkát. Megtanultam, hogy fontos az a rendszer, aminek a része vagyok. A munka önmagában kevés. Az inspiráció, a fejlődés, innováció a hajtóerők, ezekre szükség van ahhoz, hogy a legjobbat hozzam ki magamból – szerintem ez másnak is fontos szempont lehet.
  • Milyen az ideális munkahely számodra?
  • Lényeges, hogy egyensúly legyen az életemben, a munka ne menjen a családi életünk rovására. Másrészt – mint tudjuk – mindig történik valami a családban, ami figyelmet igényel. Változunk, változnak a gyerekek, az élethelyzetek. Ezzel a ténnyel is számolok.
  • A munka és magánélet egyensúlyáról a férfiak ritkán beszélnek. Elmondanád, hogyan éled ezt meg?
  • Az egyik munkahelyemen találtam példát arra, milyen az, amikor az egyensúly megbillen. Egy időben sokat utaztam, remek szakemberekkel dolgozhattam együtt, pörögtek, pörögtünk, hajtott a teljesítményvágy, az, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek. Aztán rájöttem, hogy ezt a szakmai életet úgy tudják legtöbben fenntartani, hogy nincs családjuk. Az én életemben fontos a család. A hétvége kevés ahhoz, hogy megújuljunk, kipihenjük magunkat, feltöltődjünk. Valahogy egész héten, folyamatosan kell tartani az egyensúlyt ahhoz, hogy az életünk rendezett legyen. A férfiak karrierútja, hasonlóan a nőkéhez, igazodhat a családhoz.

Cél az egyensúly!

  • A keresés fázisában hogyan élted meg ezt az egyensúlyt?
  • Tudatosan törekedtem arra, hogy a családomat ne terheljem a problémáimmal. Kerestem az egyensúlyt abban, mit osztok meg velük a gondolataimból, az érzéseimből, hiszen a feleségemnek és a gyerekeimnek egyaránt megvan a saját élete, dolga. Vigyáztam arra, hogy legyen energiájuk a maguk területén a legjobb teljesítményre, miközben én is ezen voltam a magam helyzetében.
  • Menjünk tovább még a helykeresésed útján. Mi volt a stratégiád, hogyan gondolkodtál a jövődről. Azt hiszem, tanulsággal szolgálna, ha megosztanád, milyen szempontok vezéreltek ebben a folyamatban.
  • Döntési mátrixban voltam: a lokáció, a pozíció, az idő tényezők mentén döntöttem. Tudtam, mi a fontos és ez adott kitartást. A szorgalmam hajtott, kerestem a megoldást, mint mindig – most a saját életemre vonatkoztatva is. Türelmesen vártam, mert fontos volt, hogy a szakmai tudásomat a legjobb módon kamatoztathassam vezetőként.
  • Úgy tűnik számomra, megtaláltad az álommunkádat.
  • Egy olyan helyet találtam, ahol rendszert kell építeni. Olyan vezetővel dolgozom együtt, aki belátta a hiányosságokat. Felismerte, hogy szüksége van szaktudásra a szervezés, rendszerépítés és fejlesztés területén. A feladatot bárki eltudja végezni, akinek van tudása, tapasztalata. Ezt A Feladatot azonban én kaptam meg. Az ügyvezetővel hasonló értékrendet vallunk, a pörgés, a pezsgés, a haladás, a fejlődés mindkettőnk számára inspiráló. A lényeg, amit kerestem, itt adott: szükség van a tudásomra, a tapasztalatomra, a látásmódomra.
  • Mi a legfontosabb számodra ebben az új pozícióban?
  • A régi munkahelyemen corporate struktúrában dolgoztunk. Ennek a rendszernek a megvalósításán munkálkodunk jelenleg. Most már én vagyok az, aki támogatom a cég különböző telephelyein lévő vezetőket – korábban hozzám jöttek. Személyesen tartom velük a kapcsolatot, ott vagyok a helyszínen és követem, kísérem, ami velük történik, ahogyan a munka- és szervezési folyamatokat összehangolják. Bevallom, régi vágyam teljesül ebben a pozícióban azzal, hogy ebben a szerepkörben végezhetem a munkámat. A helyemen érzem magam egy magyar nagyvállalatnál.
  • Tudatosan irányítod az életed, kalkulálva a véletlenekkel. Van olyan területe a karrierednek, amiről úgy gondod, nagyobb hangsúlyt kell rá helyezned?
  • A kapcsolatrendszerem ápolását elhanyagoltam. Azt hiszem, ezt nem engedhetem meg magamnak a jövőben, hiszen együttműködve másokkal minden problémát könnyebben oldunk meg.

Jövő, a figyelem iránya

  • Mi az, amit a fiatalok számára tanácsolnál a tapasztalataid alapján?
  • Ez egy érdekes kérdés, mert visszagondolok arra, hogy milyen tanácsokat kaptam fiatal koromban, amiket akkor nem fogadtam meg, viszont néhány év vagy évtized múlva beláttam, kellett volna… Azt hiszem, ez egy életkori adottság, sajátosság. Érthető, hiszen a munkaerőpiac megváltozik, gyorsan jönnek létre, majd alakulnak át a jövőben a cégek. Az elvárás az lesz, hogy alkalmazkodjanak a folyamatos megújuláshoz. Nagyon fontos, hogy megértsék, a tanulás nem csak a tárgyi tudásról szól, hanem azt is meg kell tanulniuk, hogyan tudják a tudásukat hatékonyan alkalmazni.
  • A mostani helyzetedből visszatekintve hogyan látod az eddigi karrieredet? Milyen hasonlattal írnád le, ha erre kérnélek?
  • A karrierem és az egész életem egy füzetre hasonlít, amibe írok. Minden esemény, minden nap egy füzetlap, így áll össze a teljes kép. Tudom, hogy eddig minden helyzetben felül kerekedtem a kitartásommal, szorgalmammal, nyitottságommal. Jobbá akarom tenni a világot és ezért törekszem arra, hogy a legjobb módon használjam a tudásomat. A füzetlapjaimon is ez van, hiszen tudatosan törekszem arra, hogy legyek jelen a helyzetekben. Minden nap egy új lap, új lehetőségekkel az adott szituációban. Ezeket kell egybefűznünk, ebből lesz az élet.

 

Móré Zsuzsa

KONZULTÁCIÓRA JELENTKEZEM
Küldd el jelentkezésedet és felveszem Veled a kapcsolatot.

Korábbi bejegyzések

Az élet érzése

Mottó: Tőled függ, hogy mire használod a tudásodat. Az élet érzése egy élmény, egy tapasztalat. Az életünket egy minőség jellemzi, …

ELOLVASOM
Nagy Zsolt

A sikeres karrier receptje

A sikeres karrier receptje egyedi összetevőket is tartalmaz, azonban van néhány alap „fűszer”. Mi kell ahhoz, hogy képesek legyünk az …

ELOLVASOM
Schoner János

Egy férfi karrierútja

„A napjaink füzetlapok, amiket összefűzünk és ebből lesz az élet.” Schoner János Interjú Schoner Jánossal, egy férfi karrierútjáról Egy férfi …

ELOLVASOM